NÁDAS GERGELY

FORMATERVEZŐ

BEMUTATKOZÁS

Nádas Gergely iparművész vagyok, 1969. november 24-én születtem, Budapesten. Egyetemi mesterdiplomámat 1996-ban kaptam meg az akkori Magyar Iparművészeti Főiskolán, mint ipari formatervező, azóta megszakítás nélkül dolgozom a családi vállalkozásként működő ABN Design tervezőirodában. 2013-óta tanítok, először a Soproni Egyetemen voltam óraadó, majd 2018-óta a Budapesti Metropolitan Egyetem főállású oktatója vagyok, mint adjunktus. Szeretem a csapatmunkát, külsős tervezőként megtanultam gyorsan beilleszkedni és kapcsolatokat építeni. Formatervezőként alapvető célkitűzésem a műszaki tartalom, a minőségi megoldások és a vizuális megjelenés összehangolása, egymás mellé rendelése. Szeretem a természetet, az erdőt, a vizeket, de rajongok a filmért, a színházért és a technikáért is. A sportok közül a kerékpározás és a vitorlázás a kedvencem, de szívesen kirándulok, vagy túrázok bármerre. Szeretek jókat sütni-főzni, jó helyekre utazni, elgondolkodtató könyveket olvasni és jó zenéket hallgatni.

CÉLOK

Formatervezett világunkat megtöltik, ellepik a tárgyak, melyek hol nagyon, hol kevésbé hasznosak, jó esetben működőképesek, sokszor szépek, esztétikusak, újszerűek, formabontók, előremutatók, esetleg ergonómiai szempontból tökéletesen kivitelezettek. A sokaság azonban eltakarja a valós értékeket és szándékokat, a gyors változás eredményeképpen a tervező és a felhasználó is elbizonytalanodik, elveszíti tájékozódó képességét, és előbb-utóbb valamilyen előre gyártott folyamat sodrásába kerül, mellyel jelentősen csökken a tudatos szemlélet lehetősége. Az elmúlt években végzett kutatómunkám során a formatervezett tárgyak hatásmechanizmusát vizsgáltam, kísérletet tettem ennek a rendszernek az elemzésére és megértésére. A munka során választ kerestem arra, hogyan hatnak ezek a tárgyak, illetve tárgyrendszerek a vizuális észlelésen keresztül a befogadóra, illetve milyen sarokpontok befolyásolhatják ezt a folyamatot. Elemzéseimet a vizuális analízis alapjaira és a szemmozgás követés technológiájára (eye tracking) építettem, melynek során azt vizsgáltam, hogy néhány egyszerű képsorozaton keresztül a különböző variációk hogy módosíthatják a vizuális befogadás bonyolult, sok összetevőből álló folyamatát. Ennek a folyamatnak a megértése és mérhetővé tétele ugyanis hatalmas előnyt nyújthat mind a tervezők, mind a gyártók részére, hiszen az eddig szinte csak szubjektív alapokon álló értékelési rendszerek kiegészíthetők, megtámogathatók egy objektív alapokon álló módszerrel.

KÉPEK

Néhány kép a mérésekről:

LETÖLTÉS

Innen tölthető le a teljes mérés eredményeinek táblázata, mely szabadon kutatható a forrás megjelölésével! Mérési táblázat (XLS) Mérési táblázat (PDF) Angol nyelvű 10 perces előadás

KAPCSOLAT

A kutatással kapcsolatos kérdésekben szívesen állok rendelkezésre, kérem keressen bizalommal! e-mail: gnadas@abndesign.hu

KUTATÁS

A kutatás legelső feladata a méréshez szükséges eszközök biztosítása volt, melyhez a dán Eyetribe cég ET-1000-es készülékét sikerült megszerezni. A kisméretű készülék szabványos USB csatlakozó aljzaton kapcsolódik egy hagyományos asztali vagy hordozható számítógéphez. Emellett szükség volt olyan mérőprogram beszerzésére is, mely kezeli ezt a készüléket és fel tudja dolgozni az abból származó adatokat. Ehhez a Berlini Egyetemen fejlesztett Ogama program 5-ös verziója tűnt a leghatékonyabbnak számomra. A készülék beüzemelésére és kipróbálására egy egyszerű, pár képből álló tesztsor készült, amin a működést lehetett tesztelni. A próbák során alkalmazott tesztsorban egy képkockát (frame) 10 másodpercig láttak a tesztalanyok, így a legfeljebb 15 képből álló sorozat végignézése nem haladta meg a 3 percet. Ehhez hozzá számolva az alapadatok felvételét és minden személy külön kalibrálását (ami nagyjából összesen 1 percet vett igénybe), személyenként legfeljebb 5 perces mérési idővel lehetett számolni, ami ideális a nagyobb mérési sorozatok felvételéhez. A következő időszak az első tanulságok levonása után a célzott tesztsor kialakításával kezdődött, ahol alapvető szempontnak vettem az egyszerűséget és a gyorsaságot. A tesztképeket 5 különböző csoportra osztottam, csoportonként maximum 4 képpel: A. Alapszintű figyelem és plasztikai bonyolultság vizsgálat B. Anyagok és preferenciáik vizsgálata C. Egyszerű kiválasztás anyagokkal D. Komplex kiválasztás anyagokkal E. Alapszintű figyelem és plasztikai bonyolultság vizsgálat ellenőrzés Az A. és az E. pontban alkalmazott képek valós tárgyakról, helyszínekről készültek, míg a B.,C.,D. pontokban megjelenített képek célzottan erre a tesztre, számítógéppel generált 3D-s látványképek voltak. A felmérések készítésének lényeges része, hogy viszonylag gyorsan, megfelelő létszám vizsgálatára kerülhessen sor. Ennek elérésére felvettem a kapcsolatot néhány egyetemmel, mint a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem, Soproni Egyetem és a Budapesti Metropolitan Egyetem, ahol gyorsan, sok mérést készítettem elő. Sajnos a 2020 március közepén kitört járvány és a hozzá kapcsolódó korlátozások leállították a mérések előkészítését és az időpontok szervezését. Ugyan nyár közepére átmenetileg javult a helyzet, de ősszel ismét korlátozások lassították a munkát. Ezzel együtt a harmadik harmadév végére - ha nem is nagyszámú, de már értékelhető - teszteredményekkel rendelkeztem, melyek kiértékelhetőnek bizonyultak. Az értékelésnél többféle analízisre támaszkodtam. Elsősorban a fixációk számát, a teljes fixációs időtartamot, az első fixációig eltelt időt és esetenként az első fixációt megelőző fixációt vizsgáltam. Az átlag adatok mellett a nemek szerinti bontás mutatta számomra legérdekesebb eredményt. A. Alapszintű figyelem és plasztikai bonyolultság vizsgálata: A képek egymás után sorrendben a következő tárgyfajtákat mutatták: pohár, bútor, gépkocsi, csarnok belső tere. A kliensek azt a szóbeli feladatot kapták, hogy becsüljék meg, milyen hőmérsékletűnek gondolják a képen látható tárgyakat, vagy helyeket A nyitó sorozat indító képkockájának egy egyszerű tárgyat választottam, ami viszonylag kis intenzitású figyelmet igényelt. Ennek ellenére jól kimutathatóan a nők figyelme jelentősen szórtabbnak mutatkozott a férfiakénál. A komplexebb tárgyat ábrázoló képnél már változott a helyzet: megfigyeltem, hogy a nők figyelme bár többfelé oszlik és nagyobb területet fog be, mégis enyhén koncentráltabb, mint a férfiaké. Utóbbiaké viszont lényegesen centrálisabb volt. A következő képkockákon fokozatosan komplexebb objektumokat mutattam, ahol a következő tendenciát figyeltem meg: a férfiak figyelme egyre kevésbé terjedt ki az egész tárgyra, a tesztalanyok kiválasztottak egy csúcspontot, míg a többi rész háttérbe szorult. A nők figyelme viszont végigpásztázta a tárgyat, majdnem egyenletes koncentrációval. A komplexitás növelésével a férfiak figyelme centralizálódott, míg a nők igyekeztek továbbra is befogni a teljes képet. B. Anyagok és preferenciáik vizsgálata: A következő 3 képcsoport az anyag preferencia és a plasztikai komplexitás összefüggésére próbált rákérdezni néhány egyszerű, de különböző anyagfajtát mutató objektum képének segítségével (fa, fém, műanyag, üveg). A klienseknek itt választani kellett a látott tárgyak közül. Az eredmények mindkét nem esetében közel azonosak lettek, a tesztalanyok által kiválasztott darabok szóbeli preferencia eredménye a kiválasztott alapanyagok szerint: fa=75%, üveg=25% volt, amit a mérés is alátámasztott (a másik két alapanyag, a műanyag és a fém nem kapott támogatást) A plasztikai komplexitás növelésével a sorrend egy darabig változatlan volt, majd elkezdett szórást mutatni és bizonytalanná válni. C. Egyszerű kiválasztás anyagokkal: A következő négy képkockán gömbökből álló halmazokban kellett megtalálni egy elrejtett kockát és rá kellett mutatni, ha a kliens megtalálta. A négy halmaz ebben a mérési fázisban is a négy különböző anyagból állt. Itt az előzőektől eltérően azt vizsgáltam, hogy mennyi idő kell az első fixáció kialakulásához a célmezőben, azaz milyen gyorsan talál rá a mért személy egy keresett objektumra. Emellett fontos tényező volt az is, hogy előtte hány olyan fixáció történik, ami nem a célmezőre esik, tehát téves. Fa mintázat esetében azt láttam, hogy közel azonos eredmények mellett a nők némileg gyorsabbnak bizonyultak, viszont előtte jóval több téves találatuk volt. Ezzel ellentétben viszont mintázat nélküli anyaghasználat mellett a férfiak felgyorsultak, de a nők is sokat javítottak a fa alapanyagnál elért eredményeikhez képest. Érdekes módon az üveg és a fém mintázat használata mellett, a mintázat nélküli felületnél csak kicsivel rosszabb eredmények születtek. Gyakorlatilag a fa mintázattal végzett mérések szerepeltek a legutolsó helyen, amit vélhetőleg a felület osztottsága okozhatott. D. Komplex kiválasztás anyagokkal: A következő négy képkockán a gömbökből álló halmazokban már három elrejtett kockát kellett megkeresni és megmutatni. A négy halmaz itt is a négy különböző anyagból állt, de az elrendezés már kifutott a képernyő szélein túlra, ezáltal a mért személy belekerült a vizsgált térbe, még bonyolultabbá téve a feladat elvégzését. A keresés komplexitásának fokozásával, három célmező beállítása mellett a fa mintázat esetében bár szoros eredmények születtek, azért az esetek 2/3-ában a nők nyertek, 1/3-ában ráadásul jelentős különbséggel. Viszont ugyanebben a sorozatban az üveg mintázat használata mellett a férfiak megfordították a különbséget hasonló arányban a saját javukra. A fém és a mintázat nélküli felületek vizsgálata során itt is közel azonos eredmények születtek, melyeknek közös tulajdonsága, hogy markánsan jobbak voltak a fához képest. E. Alapszintű figyelem és plasztikai bonyolultság vizsgálat ellenőrzés: Az utolsó képsorban a kliensek az első négy képet látták újra, fordított sorrendben és kissé módosítva. Ezzel kívántam ellenőrizni a figyelem változását, a koncentráció esetleges csökkenését, így a kezdő tesztképeket mutattam meg újra a mért személyeknek. Összehasonlítva a teszt elején mért képeket a végén mértekkel kimutatható volt, hogy a férfiak figyelme a kezdeti összpontosítás után a mérés végére töredezetté, széthullóvá vált, míg a nők közel azonos eredményt mutattak, mint a teszt elején. A tesztsor első gyakorlati alkalmazásai után az első és legfontosabb tapasztalatom az volt, hogy a mérések nagyon érdekes és jól kitapintható visszajelzéseket adtak, aminek a tapasztalatai alapján a következő időszakra finomítottam a tesztsoron (2. verzió). Az elemzésnél továbbra is főleg a fixációkra támaszkodtam, azon belül is azok számára, időtartamára és a kép észlelési pontjainak sorrendjére. Feltételezésem az volt, hogy a mérések eredményeiből kitapinthatóvá fog válni azoknak a plasztikai karaktereknek a sora, melyek döntő szerepet kapnak egy tárgy vizuális észlelésénél. A mérések eredményeit bemutató képpárok két csoportra oszthatóak, az első a figyelmi térképeket mutatja, melyet az angol terminológia AOI-nak (Area of Interest) nevez. Ezt gyakran ábrázolják a hőtérképhez hasonló jelzésekkel (heat map). Én az egyszerűség kedvéért három szintre bontottam az adatok elemzését, a piros tartomány a 80%-nál sűrűbb adatokat, a sárga a 60%-nál nagyobb adatokat, míg a zöld a 40% feletti adatsűrűséget mutatja. A figyelmi térkép csak az adatok téri leképeződését mutatja, így önmagában következtetések levonására nem mindig alkalmas. Ezért beillesztettem melléjük egy második képpárt is, melyek a fixációk sorrendjét és az őket összekötő irányokat mutatják a beszámozott vektorok segítségével (scanpath), kiegészítve a tekintet által bejárt képtartomány átlagolt területével. A két képpár összevetése így már érdekes következtetések levonására alkalmas. A képek bemutatási sorrendjénél a következő szabályt alkalmaztam: balról jobbra haladva először a nők, majd a férfiak tesztjeinek eredményeit szerepeltettem. Ettől csak néhány helyen tértem el, de azt az adott helyen jeleztem. Az új teszthez kialakított képsor összesen huszonöt diából állt, melyből húsz tartalmazott méréshez szükséges képet, öt csak a szükséges információk közléséhez volt szükséges. A képeket az Unsplash szabad felhasználású képadatbázisából vettem, a felhasznált fényképek készítői: Ilya Gorborukov (pohár), Mitchell Luo (szék), Carspotterph (sportkocsi) és Crystal Kwok (üzem). Az első sorozat indító képkockája egy semleges, hétköznapi tárgy. Az első képpáron összehasonlítható a nők és férfiak figyelmi térképei, melyek között csak enyhe eltéréseket tapasztalhatunk. A második képpár már figyelemre méltóbb, a nők tekintete jóval nagyobb területet jár be és a tárgy több részére fókuszál, mint a férfiaké. Az első képet mind a nők, mind a férfiak hidegnek jelezték. A második képkockán is közel hasonló figyelmi térképet kaptam, bár itt már érzékelhetőnek tűnik az eltérés, ami a második képpáron jól megmutatkozik: míg a nők a szék ülőlapjára és háttámlájára fókuszáltak, addig a férfiak az ülőlap mellett inkább a lábazatot figyelték. Érdekes következtetés lehet, hogy a nők feltehetőleg a kényelmet, a férfiak viszont inkább a stabilitást mérlegelték. A második kép hőérzete már megoszlott: a nők inkább hidegnek, míg a férfiak inkább melegnek értékelték azt. A harmadik képen már egy komplexebb plasztika, egy sportkocsi képe szerepelt. Az első képpár összehasonlítása alapján azt gondolhatjuk, hogy a nőket a gépkocsi típusa nem érdekelte, hiszen náluk az embléma nem kapott túl nagy figyelmet, míg a férfiaknál igen, bár mindkét csoportnál a fő fókuszpont a közelebbi fényszóróra esett. A második képpár is sokatmondó: míg a nők a képen a környezetet is vizsgálták, addig a férfiak szinte kizárólag csak a járműre koncentráltak. A harmadik kép hőérzete egyértelműen meleg volt, ezt valószínűleg a gépkocsi színe is befolyásolta. A negyedik kép egy elég absztrakt jelenséget, egy összetett berendezést mutat, nehezen azonosítható részletekkel. Itt az első képpáron jelentős különbséget vehetünk észre: míg a nők igyekeztek a kép közepére koncentrálni, addig a férfiak jobban feltérképezték a körülményeket (külön figyelem jutott például a háttérben lévő lámpára). A második képpár itt eltér az előzőektől, mert kor szerinti megoszlást mutat. Az első képen a 20 évnél fiatalabb, míg a másodikon a 40 évnél idősebb személyek eredményeit vetettem össze: a fiatalok koncentráltabb figyelme jelentősen eltér az idősebbek körbe pásztázó tekintetétől. A képet egyöntetűen hidegnek minősítette mindenki. A második képsorozatban négy különböző karakterű (textúrájú) anyagot mutattam meg, fokozatosan egyre összetettebb plasztikai kialakítás mellett. A nézők feladata itt egy egyszerű választás volt, melyet hangosan ki kellett mondaniuk egyrészt, hogy le lehessen jegyezni, másrészt a figyelem irányítását ezzel is tudatosabbá szerettem volna tenni. A négy különböző karakter: - egyszerű matt felület zöld színben - fa jellegű felület - üvegszerű, enyhén tükröződő felület piros színben - erősen tükröződő fémszerű felület A karakterek helyzete az óramutató járásának megfelelően képről-képre egy pozíciót váltott. Az eredmények érdekes jelenséget mutattak: míg az egyszerű plasztikáknál a nők esetében a szóbeli preferencia alapján egyértelműen a fa karakter volt szimpatikusabb, úgy a bonyolultság növekedésével a hangsúly egyre határozottabban a fém jellegű anyag preferálását mutatta. Emellett a fixációk száma nagyobb szórást mutatott, tehát a válaszadók megnézték a többit is, mielőtt választottak. (Az első mérési sorozatban a szóbeli preferencia eredményének nyertese az alap plasztikáknál hasonlóan a fa alapanyag volt, amit a mérés akkor alá is támasztott.) Férfiak esetében már nagyobb szórást láthatunk, de a plasztikai bonyolultság növekedésével itt is a fém jelleg vált egyértelműen támogatottá. A férfi válaszadók mérési eredményeinek kisebb szórása azt mutatja, hogy a válaszadók arra fókuszáltak jelentősebb mértékben, amit szóban választottak. Érdekes jelenség továbbá, hogy a kép négy objektuma közül általában a felső, vagy a jobb oldali objektumok kaptak nagyobb figyelmet, míg a bal alsó objektum kicsit kiesett a középpontból. Ez alól csak akkor volt kivétel, amikor a fém textúra került ebbe a pozícióba, ez utóbbi esetben jelentős figyelmet kapott. A harmadik sorozatban a kiválasztást elemeztem, egy kétdimenziós rácsra helyezett objektumcsoport segítségével. Egy kilenc sorból és öt oszlopból álló sík mátrixban elhelyezett egyforma gömbök között kellett megkeresni egy poliédert és azt a számítógép egerének segítségével kiválasztani. A játék természetesen időre ment, ahol elsősorban nem az eredmény számított, hanem a stresszhelyzet kialakítása és hatásának a visszatükrözése a kiválasztásra. A négy már ismert textúrát négy különböző csoportban mutattam be, természetesen az elrejtett objektum minden képen máshova került. A mérésekből látszik, hogy a matt-zöld és a fa karakterű felületek megközelítőleg azonos figyelmet és eredményeket adtak mindkét csoport esetében. Az üveg felületnél már látható különbség: a nők nagyobb területet jártak be, mint a férfiak. Úgy tűnik, hogy ők az eredményességet tartották szem előtt, míg a nőket a kép jobban érdekelte. A fémhatású objektumoknál ez a jelenség még jobban tetten érhető, azzal együtt, hogy itt nem mindenki talált rá a célobjektumra: a nők kíváncsisága és több irányú figyelme az idő szempontjából ebben az esetben nem jelentett előnyt. A negyedik sorozatban is a kiválasztást elemeztem, de az előző képekkel ellentétben itt háromdimenziós rácsot alkalmaztam ugyanazokkal az objektumokkal. A kilenc sorból és öt oszlopból álló mátrixot öt további réteggel kiegészítve 225 darab elemre bővítettem ki a tesztben szereplő csoportot. Az előző feladathoz hasonlóan itt is meg kellett keresni és kiválasztani a poliédert a már ismert textúrákkal ellátott gömbök között. A mérések eredményein látszik, hogy a különböző felületek a kétdimenziós feladathoz hasonló eredményeket adtak mindkét csoport esetében. Természetesen a térbeliség és az objektumok száma nehezítette a feladatot, de nem egyenes arányban az elemszámok arányaihoz képest jóval kisebb volt a reakcióidő. Feltételezhetjük, hogy a feladat már kevésbé volt ismeretlen, így a stressz faktor jóval kisebb lehetett, ami sokat javított az eredményességen. Az előző tesztsorozatnak ebben a fázisában 3 elrejtett objektum volt képenként, de az eredmények hasonlóak voltak, így beigazolódott, hogy az észlelés hatékonyságát nem növeli a feladatszám, csak az időfaktorra van hatással. Az ötödik, záró képsorozatot ismét egyfajta ellenőrzésnek szántam, a (vélhetőleg) lankadó figyelem vizsgálatára. A képek az indító fotókból származnak: azok negatívba fordításával és vízszintes irányú tükrözésével módosított változatai. A teszt során a mért személyeket ismét kértem, hogy hangosan mondják ki a kép láttán, hogy hidegnek, vagy melegnek érzik azt. Mind az 1-es, mind a 2-es kép azonos tendenciát mutat az elemzésnél. A figyelmi térképek az első képekhez nagyon hasonlóak, de a fixációk útját látva már látunk különbséget abban, hogy a két csoport közel azonos eredményeket mutat. Valószínűleg a teszt vége felé a vizuális figyelem mérséklődése okozhatta ezt a változást. A hőmérséklet megítélése is egyöntetűen hidegre váltott mindkét tárgynál és mindkét csoportnál. A harmadik kép, a sportkocsi már hasonlóan szerepelt az első sorozathoz képest, azzal a különbséggel, hogy a figyelem intenzitása csökkent. A nők a képen továbbra is alaposan megvizsgálták a környezetet, míg a férfiak figyelme még jobban összeszűkült a leghangsúlyosabb formai részletre fókuszálva. A harmadik kép hőérzete érdekes meglepetést tartogatott, mert egyöntetű hidegre értékelte mindkét csoport. Ez alátámasztja azt az elképzelést, hogy a szín ezt az érzetet döntően befolyásolja. Az utolsó képsor alátámasztja a figyelem intenzitásának drasztikus csökkenését, mind a négy csoport közel azonos mérési eredményeket mutatott. Ez valószínűleg nem is az eltelt idő (5 perc) okozta, hanem túl sok vizuális inger, ami a végére fásulttá tette a mért személyeket. A teszt továbbfejlesztésének egy szerencsés találkozás adott újabb impulzust, ahol alkalmam nyílt megismerkedni a „Kansei” módszerrel. A japán szó jelentése „érzékenység”, lényege az érzelmek és érzések felhasználása a termékfejlesztés területén. A célzott felmérések során a bemutatott termék mellé érzelmi ellentétpárokat kapnak a vizsgált személyek, melyeken keresztül könnyebben körvonalazni lehet viszonyulásukat a bemutatott objektumhoz. A Kansei módszer hatására fogalmazódott meg bennem az a cél, hogy ne csak statisztikai átlagokat keressek, hanem felhasználói modelleket, amiknek hasonlóságát egymáshoz közelítve a fenti módszerek alkalmazásával gyorsabban és célzottabban lehet eredményeket elérni. Ennek tükrében és a tesztek egyszerűsítése után a következő célt tűztem ki: egy általános megközelítés mellett konkrét és egymáshoz közel álló tárgyakat fogok összehasonlítani olyan kulcsszavakkal, melyek segítségével egyértelmű vizuális észlelési profilokat tudok megkülönböztetni. Mindezt olyan modellbe szeretném sűríteni, melyek gyorsan átláthatóak és értékelhetőek. Az új, immáron harmadik teszt elvi felépítése ennek alapján a következő sorrendre épült: absztrakt ábra, tárgy archetípus, emocionális kulcsszavak, vizsgált tárgytípusok és értékelés. Az új teszt így a következő felépítést kapta: 1. Az első képen egy absztrakt ábrát mutatunk a szemlélőnek, mely egy négy részre (égtájra) osztható fekete fehér síkbeli ábra. A függőleges és vízszintes tengelyre felépített grafika négy különböző motívumot foglal magába: egy szabályos kört (Nyugat), egy szabályos és teli négyzetet (Kelet), egy három kis háromszögből álló nagy "gestalt" háromszöget (Észak) és egy három szabályos körből álló szabálytalan halmazt (Dél): 2. A második dián a vizsgálandó tárgy archetípusának modellje szerepel. 3. A harmadik képen pedig a vizsgált tárgyak négy egymáshoz képest csak kis különbségeket mutató típusa jelenik meg: Ezekhez kapcsolódva három emocionális jellemzőt is be kell állítania a vizsgált személynek: - Fiatalos - Elegáns - Nőies - Férfias - Puha – Kemény A tesztelt személyeknek 1-től 10-ig terjedő skála segítségével kellett jellemezniük a fogalompárokhoz kapcsolódva az aktuálisan észlelt tárgyat. A mérések eredményeiből számos statisztikai eredmény született, melyek önmagukban is érdekesek. Az eddigi mérések alapadatai a következőek: A teljes mérés megoszlása nemek szerint: Nők: 74% Férfiak: 26% A teljes mérés megoszlása kor szerinti: 20 alatt: 21% 20-30: 67% 30 felett: 12% A teljes mérés megoszlása a jobb kéz és bal kéz orientációja szerint: Jobbkezesek: 79% Balkezesek: 21% Látható, hogy az egyetemeken végzett felmérés erősen befolyásolta a nemek és a kor szerinti megoszlást. A kéz orientáció megoszlása viszont duplája a hivatalos világátlagnak (10,6%), ami nem különleges, de érdekes. Az absztrakt jel kiválasztásában született eredmények viszont már összefügghetnek a vizsgálat tárgyával, így azok izgalmasabb eredményeknek tekinthetőek: Teljes mérés megoszlása: É: 38% D: 38% K: 12% Ny: 12% Kitűnik a függőleges tengelyen mért preferencia (É- D) jelentős dominanciája, amit a szemmozgás mintázata is alátámaszt: Megoszlás a 20 év alattiak csoportjában: É: 0% D: 57% K: 29% Ny: 14% Itt figyelemre méltó az északi irány észlelésének teljes hiánya. Megoszlás a 30 év felettiek csoportjában: É: 51% D: 49% K: 0% Ny: 0% Ez a csoport egyértelműen hozta a függőleges tengelyen mért preferencia (É-D) dominanciáját. Megoszlás a nők csoportjában: É: 40% D: 44% K: 8% Ny: 8% Itt is kitűnik a függőleges tengelyen mért preferencia (É-D) kiemelkedő dominanciája. Megoszlás a férfiak csoportjában: É: 34% D: 24% K: 20% Ny: 22% Itt a legszembetűnőbb az egyenletes szóródás, ami markánsan eltér a standard eredménytől. Ezt a szemmozgás mintázata is alátámasztja: Megoszlás a jobbkezesek csoportjában: É: 30% D: 48% K: 7% Ny: 15% Ez a csoport egyértelműen hozta a függőleges tengelyen mért preferencia (É-D) dominanciáját. Megoszlás a balkezesek csoportjában: É: 71% D: 0% K: 29% Ny: 0% Itt viszont megint érdekes az É-i irány túlsúlya, amit a szemmozgás mintázata is alátámaszt: A "kansei" fogalompárok értékelése is érdekes eredményeket hozott. A következőkben a különböző csoportokban mért preferencia eloszlást láthatjuk. Az ellentétpárok értékeléséből fakad, hogy az egyes párosok első tagjánál a minél kisebb érték, míg a második tagjánál a minél nagyobb érték volt a rangsor alapja. (Az ellentétpárok: Fiatalos - Elegáns, Nőies - Férfias és Puha - Kemény.) Sorrend és értékek a teljes méréstartományban: Legelegánsabb: 4. típus, érték: 3,9 Legfiatalosabb: 3. típus, érték: 5,7 Legnőiesebb: 1. típus, érték: 3,0 Legférfiasabb: 4. típus, érték: 6,3 Legpuhább: 1. típus, érték: 3,7 Legkeményebb: 4. típus, érték: 5,0 Az értékelésből kitűnik, hogy a legnőiesebbnek és legpuhábbnak az 1-es típust, míg a legelegánsabbnak, legférfiasabbnak és legkeményebbnek a 4-es típust választották a nézők. Sorrend és értékek a 20 év alattiak csoportjában: Legelegánsabb: 4. típus, érték: 5,1 Legfiatalosabb: 3. típus, érték: 7,1 Legnőiesebb: 1. típus, érték: 3,3 Legférfiasabb: 4. típus, érték: 6,7 Legpuhább: 2. típus, érték: 4,0 Legkeményebb: 3-4. típus, érték: 4,9 A fiatalabb korcsoport értékelése a legmarkánsabb pontszámokban és a kicsit nagyobb szórásban nyilvánult meg. Sorrend és értékek a 30 év felettiek csoportjában: Legelegánsabb: 4. típus, érték: 3,3 Legfiatalosabb: 1-2. típus, érték: 5,3 Legnőiesebb: 1. típus, érték: 2,5 Legférfiasabb: 4. típus, érték: 6,0 Legpuhább: 1. típus, érték: 3,5 Legkeményebb: 3. típus, érték: 4,3 Érdekes, hogy az "idősebb" csoport közelebb került a standard eredményekhez, de attól némileg eltérő eredményt hozott. Valószínűleg a két korcsoporti szélsőség egymást kiegyenlíti az összegzésnél. Sorrend és értékek a nők csoportjában: Legelegánsabb: 4. típus, érték: 4,1 Legfiatalosabb: 1. típus, érték: 5,5 Legnőiesebb: 1. típus, érték: 2,6 Legférfiasabb: 4. típus, érték: 6,4 Legpuhább: 1. típus, érték: 3,8 Legkeményebb: 4. típus, érték: 5,2 Itt is érvényesült a teljes mérés standard eredménye annyival kiegészítve, hogy a legnőiesebb és legpuhább típus egyben a legfiatalosabb preferenciáját is megkapta. Az értékelésnél a nők számottevően visszafogottabbaknak bizonyultak. Sorrend és értékek a férfiak csoportjában: Legelegánsabb: 4. típus, érték: 3,3 Legfiatalosabb: 3. típus, érték: 6,6 Legnőiesebb: 1. típus, érték: 4,1 Legférfiasabb: 4. típus, érték: 6,0 Legpuhább: 1. típus, érték: 3,7 Legkeményebb: 4. típus, érték: 4,7 A férfiak hozták a teljes mérés standardját, értékelésük viszont némileg markánsabb volt. Sorrend és értékek a jobbkezesek csoportjában: Legelegánsabb: 4. típus, érték: 4,2 Legfiatalosabb: 3. típus, érték: 6,1 Legnőiesebb: 1. típus, érték: 3,0 Legférfiasabb: 4. típus, érték: 6,3 Legpuhább: 1. típus, érték: 4,1 Legkeményebb: 4. típus, érték: 5,0 A jobbkezesek is hozták a teljes mérés standardját. Sorrend és értékek a balkezesek csoportjában: Legelegánsabb: 4. típus, érték: 2,9 Legfiatalosabb: 1. típus, érték: 5,9 Legnőiesebb: 1. típus, érték: 3,0 Legférfiasabb: 4. típus, érték: 6,4 Legpuhább: 1. típus, érték: 2,4 Legkeményebb: 3. típus, érték: 5,0 A balkezesek viszont eltértek több ponton is a standard eredményektől. A legfiatalosabbnak az 1- es típust, míg a legkeményebbnek a 3-ast választották, viszont az értékelésben illeszkedtek a standard értékek sorába. A feltérképezhető összefüggések közül eddig a legérdekesebbnek azt találtam, hogy az absztrakt grafikai jel észlelési mintája összefüggést mutat a standardhoz hasonló, vagy azzal ellenkező preferencia kialakulásával. Azoknál a vizsgált személyeknél, akik a standard véleményhez közeli preferenciával rendelkeztek, egyértelműen kirajzolódott az absztrakt grafikai jel függőleges észlelési mintája északi súlyponttal: Ezzel ellentétben azoknál, akik a standard véleménytől eltérő preferenciával rendelkeztek, ugyanaz a minta erősen szóródó karaktert mutatott. Ezzel együtt a vizsgált tárgy észlelési mintázata is hasonló differenciálódást mutatott: A tárgy archetípus észlelési mintáin ez a változás jóval kisebb mértékben ugyan, de észlelhető volt, de a mérések eredményeiből kiderült, hogy ennek hatékonysága jóval kisebb a vártnál. A mérésekkel párhuzamosan neki tudtam állni az adatbázis kiépítésének is. Az alapot természetesesen az eddigi mérési eredmények adták kiegészítve a verbális adatfelvételekkel és kiegészítő információkkal. Az adatfelvétel teljesen anonim módon történt, így az adatbázisba sem kerülhetett semmilyen személyes információ. A felvett adatokat jelen formában egy terjedelmes táblázat tárolja, mely a következő információkat tartalmazza: 1. A mért személy 1.1. Kora 1.2. Neme 1.3. Jobb vagy balkezes 2. Az absztrakt ábra kiválasztása (É-D-K-Ny) 3. A tárgy archetípus felismerése (Igen-nem) 4. Az összehasonlításra kijelölt első tárgy 4.1. Kansei ellentétpár első értéke (1-10) 4.2. Kansei ellentétpár második értéke (1-10) 4.3. Kansei ellentétpár harmadik értéke (1-10) 5. Az összehasonlításra kijelölt második tárgy 5.1. Kansei ellentétpár első értéke (1-10) 5.2. Kansei ellentétpár második értéke (1-10) 5.3. Kansei ellentétpár harmadik értéke (1-10) 6. Az összehasonlításra kijelölt harmadik tárgy 6.1. Kansei ellentétpár első értéke (1-10) 6.2. Kansei ellentétpár második értéke (1-10) 6.3. Kansei ellentétpár harmadik értéke (1-10) 7. Az összehasonlításra kijelölt negyedik tárgy 7.1. Kansei ellentétpár első értéke (1-10) 7.2. Kansei ellentétpár második értéke (1-10) 7.3. Kansei ellentétpár harmadik értéke (1-10) 8. Mindeközben a szemmozgás követéssel mérjük 8.1.1. Az egyes mérések indítása az aktuális sorozat kezdetétől számítva (ms-ban) 8.1.2. Az egyes mérések hossza személyenként (ms- ban) 8.2.1. Összes fixáció száma (db) 8.2.2. Fixációk számát (db/s) 8.2.3. Fixációk hosszának átlagát (ms) 8.2.4. Fixációk hosszának középértékét 50%-nál (ms) 8.2.5. Fixációk/szakkádok arányát 8.3.1. Szakkádok átlaghosszát (pixel) 8.3.2. Szakkádok átlagsebességét (pixel/s) 8.4.1. Fixációk összes hosszát (pixel) 8.4.2. Összes szemmozgás átlagsebességét (pixel/s) Ez összesen 127 adat mért személyenként. Az eddig elvégzett 100 mérésnél ez összesen 12700db adat, így látható hogy már ekkora tartomány is hatalmas adatmennyiséget eredményez.

MÉRÉS

A mérések eredményeit egy nagyméretű táblázat tartalmazza, melynek minden egyes mérési esete 124 adatot tartalmaz. A mérési táblázat első három esetének adatai a következőek: